július 2010
Webshop kalligráfia termékek használata
Az előző alkalommal felsorolásszerűen bemutattam néhány új webshop terméket. Most nézzük meg a használatukat is, hiszen anélkül nem biztos, hogy minden olyan érdekes tud lenni, és ha nem csak a kalligráfiát nézi valaki, hanem általánosít kissé, akkor valójában a művészeti alkotás lehetőségei is kitárulnak.
A tanulás értéke
Természetesen nem csak a kalligráfiára igaz, hogy örökké érdemes tanulni. Amikor egy alkalommal megkérdezték Deshimaru zen mestert, hogy meddig "kell" gyakorolni a zazent, így felelt: "amíg élsz". Talán nem túlzás azt mondani, hogy mindennel így van ez, vagy így érdemes csinálni, ha komoly magasságokba szeretnék jutni.
Évekig tanulhattam japán mesterektől, de sajnos jelenleg egyedül gyakorlok, és ilyenkor egy kritika a megfelelő embertől aranyat ér, vagy ha még szebben szeretnék fogalmazni azt mondhatnám: olyan akár egy csepp víz a szomjazónak.
Ma kaptam levelet Iwanami Yuishin mestertől Japánból és már az előző kalligráfiámról is írt, amelyet küldtem neki, de a mostani kritikája még értékesebb abból a szempontból, hogy az ilyesmiből tanul az ember. Előző esetben azt tanácsolta, hogy ne használjak túl nagy pecsétet a kalligráfia írásakor, mert akkor maga a kalligráfia veszít az erejéből, és nem tud igazán hatni az ember intuíciójára. Most figyelmeztetett arra, hogy a pecsétek elhelyezése is fontos. A név kerüljön a kalligráfia bal oldalára, és amennyiben más pecsétet is használunk az kerülhet jobbra is. Valamint felhívta a figyelmem arra, hogy az írottabb stílusú kalligráfiák esetében figyeljek oda, hogy egy adott kanji valóban felveheti-e azt a formát, amit adtam neki. Utóbbi azért is érdekes, mert sok esetben mások alkotásaiból dolgozok, vagyis most is mesterek műveit követem első sorban (már ha tehetem és van mintám egy adott témára), viszont nem árt körültekintőnek lenni. Ezért is van értelme a kalligráfia szótáraknak, amelyek az ilyesmiket megmutatják. És éppen ezért fogok én is olyat vásárolni.
Van miért hálás legyek levelező partnereimnek!
Cikksorozat: Zen és a kalligráfia
Itt a szaku.hu-n illetve a maido.hu-n megjelenő, Zen kalligráfiával kapcsolatos cikkeim lapozhatóak végig.
Zen és a kalligráfia 2.
Előző hosszabb írásomban megpróbáltam kicsit bemutatni a zen tanításokat. Most viszont nézzünk meg zen kalligráfiákat. Olyan mestereket – és általuk a zen kalligráfiát – szeretnék bemutatni egy-egy alkotással, mint Ikkyū Sōjun (Ikkjú Szódzsun, 一休宗純, 1394-1481), Hakuin Ekaku (白隠 慧鶴, 1685-1769), Yamaoka Tesshū (Jamaoka Tessú, 山岡鉄舟, 1836-1888) és a most élő egyik legnagyobb zen mester, Harada rōshi (Harada rósi, 原田正道, 1940-).
A kalligráfia – ahogy gyakorlatilag minden „művészet” Japánban – szintén összefonódott a buddhizmussal, miközben attól úgymond függetlenül is működött. A hosszú évszázadok során számtalan kalligráfia iskola jött létre, és számos iskola tevékenykedik ma is. A tanítási stílusban, a haladás lépéseiben nincs olyan nagyon lényeges különbség az egyes iskolák között, ahogy mondjuk az egyes vonások elkészítésének mikéntjében sem. A különbségek sokkal inkább abban lelhetőek fel, ahogyan egy-egy kanji (vagy kana) megformálása történik. Mégis azt lehet mondani, hogy olyan jellegzetességekkel, amelyeket egy-egy kalligráfia iskola esetében láthatunk, zen kalligráfia nem rendelkezik. Sőt azt lehet mondani, hogy abban rejlik jellegzetessége, hogy nincs neki. Ha megnézzük a zen szerzetesek kalligráfiáit, vagy azokat a műveket, amelyeket egyértelműen a zen ihletett, akkor nem igazán a hasonlóságokra, sokkal inkább a különbségekre lehetünk figyelmesek. Persze vannak stílusok a zen szerzetesek kalligráfiáiban is, mint az Ikkyū Sōjun nevéhez köthető híres Daitoku-ji (大徳寺) stílus. Ikkyū volt a kolostor egyik apátja, amely kolostor a zen központi helyének számított. Ez a stílus sokáig uralkodó volt, majd az Edo-kor (江戸時代, 1603-1868) korai időszakában újra fel lett támasztva. Jellemzője, hogy a tompa és száraz az ecsetkezelése, különösen figyelemre méltó, ahogyan a „repülő fehérek” megszakítják a fekete tus felületét, és spontán nyitottsággal látják el az ecsetvonásokat.
De nem is szaporítanám a szót, inkább nézzünk meg egy művet a mestertől, amelyen a „Tégy jól és tartózkodj az ördögtől” tanács áll Ikkyūtól:
Mivel a zen és a kalligráfia elméleti kapcsolatáról a Hitsuzendō (筆禅道) kalligráfia iskola bemutatásakor még sokat beszélek, így most a gyakorlatával foglalkozzunk továbbra is, vagyis az alkotásokkal, ez esetben Hakuin Ekaku csodálatos Namu Amida Butsu (Namu Amida Bucu, 南無阿彌陀仏) kalligráfiájával. Maga a szöveg magyarul annyit tesz, hogy Tisztelet Amida Buddhának. Ez a Tiszta Föld buddhizmushoz kötődő „ima”, amelyben arra kérik Amida Buddhát, hogy legyen kegyes és a következő újjászületéskor a Tiszta Földre „vigye” a benne hívőket, ahol a megvilágosodás vár mindenkit.
A következő alkotás Yamaoka Tesshū kardvívó mester és zen követő alkotása. Ő a 19. század híres alakja, akiről számtalan legenda is kering, életéről pedig magyar nyelven is jelent meg könyv. A Tigris és Sárkány kalligráfiáját már láthattuk februárban, most hogy megmutassam erőteljes ecsetkezelését – bár ez igen nehéz választás, mert minden műve csodálatos, és a zen buddhizmus valamint a „tiszta tudat” tökéletes megjelenítője – egy ábrázolással vegyített kalligráfiáját választottam ki. Az mondható el Yamaoka Tesshūról, hogy igen sok tanító jellegű művet készített. Erre példa az itt látható Sárkány és a Csiga párosa is. A két kép szorosan összetartozik, ezt a szöveg is jól mutatja, amelyben így ír a mester: „Ha ez a csiga elhatározza, hogy eljut a Fuji hegy tetejére, akkor biztosan meg is fog oda érkezni”. Majd ehhez hozzáfűzte kedvenc mondatát: „Ha a szellem egységes, ugyan mi az, ami lehetetlen?”
Végezetül Harada rōshi zen mester lendületes alkotásával szeretném illusztrálni a zen kalligráfiák erejét és sokszínűségét.
És itt folytatjuk a következő írásokban, amelyekben még szó lesz a „zen körről”, a Hitsuzendō iskoláról, a „zen botról” és alkalmasint kimondottan zen témákban megjelenő kanjikról, mint az üresség vagy a semmi. Azonban ezek az írások már új környezetben várnak majd mindenkit augusztustól a MAIDO oldalán.
Régi és új kalligráfia rovat
Ma megtudtam, hogy a szaku.hu-n megszűnik a kalligráfia rovat(om) fejlődése, vagyis elvileg augusztus 1-től oda már nem írok. Azonban ezzel egy időben az egész rovat átköltözik a maido.hu oldalra. Szóval "Régi és ÚJ örök harca dúl"? Mindenesetre nekem szépen sorakoznak már az elkészített cikkek és a leendő cikkek tervei, amelyek az elkövetkező több mint egy évre minden érdeklődőt ellátják majd a japán kalligráfia témában újabb és újabb érdekességekkel. (Persze nem csak arról van szó, hogy előre szoktam mindig dolgozni - bár valóban szeretek előre elkészíteni dolgokat, ha tehetem -, hanem arról is, hogy 2010. szeptemberétől közel egy évre Japánba utazom, ahol egy kolostorban fogok zazent gyakorolni, és remélhetőleg a kalligráfia tudásom is intenzíven fejlesztem majd a japán nyelvtudásommal együtt.) Hamarosan így a szaku.hu KALLIGRÁFIA cikkek menüpont átalakul maido.hu KALLIGRÁFIA cikkek menüponttá, miközben a korábbi írások ott maradnak, és szépen felkerülnek majd az újak is. Lehet, hogy ideiglenesen a képek esetleg néhol nem lesznek láthatóak, de dolgozni fogunk rajta, hogy ez ne nagyon legyen jellemző.
Torma Cauli mail art blogja
Nem jellemző rám a mail art készítése, bár mindig is elvarázsolt ez a művészeti ág, amelyet a 20. század közepe táján indítottak el komoly művészek. A minap viszont rátaláltam Torma Cauli ilyen témájú blogjára és elájultam, hogy micsoda kincseket kap és küld a világ minden pontjára. A rátalálás véletlen volt, ám abban a pillanatban úgy éreztem, hogy a Mail Art Across the World után újra készítek egy ilyen alkotást és el is küldtem még aznap.
Torma Cauli mester pedig megtisztelt, és feltöltötte borítékom az igen csodálatos társaságba. Köszönet érte!
http://tormacauli.blogspot.com/2010/07/gancs-nikolasz-magyarorszag-in.html
Ha már szóba került, akkor feltöltöm ide a Mail Art Across the World 2009-es művészeti össznépi örömünnepre küldött borítékom is, amelyik japán kalligráfiával díszített volt.
Togawa sensei 2.0
Togawa Koudai (戸川 光迺) mester a múlt héten egy igen csodálatos alkotását küldte el nekem, amelyen a következő szöveg van japánul: 「心 如月」. Emögött pedig egy különleges tuskép.
Togawa sensei 1.0
Togawa Koudai (戸川 光迺) mesterrel tart a levelezésünk, és újabb kalligráfiát kaptam Tőle. Ez egy sintó témájú alkotás, a rajta lévő szöveg japánul: 「神 徳萬代」.
A sintó Japán ősi vallása. Az emberek hite szerint számtalan "isten" vagyis "kami" (神) veszi körül őket. Kamija lehet a hegynek, folyónak, egy öreg fának, sziklának, szigetnek. Úgy is mondják, hogy "Japán a nyolcmillió kami országa", habár ez inkább jelent számtalant, mint valóban nyolcmilliónyi kamit.
Robban a webshop kalligráfia bomba!
Már bizonyára mindenki olvasta az oldalon, hogy új termékek érkeztek a webshopba. Nézzünk is meg konkrétan a kalligráfiához kapcsolódó dolgokat, mert olyan csodás dolgok érkeztek Japánból, hogy minél előbb érdemes megismerkednünk velük. Szóval, útra fel!
Nézzük meg, hogy milyen eszközök érhetőek el számunkra és azok mire is jók!
Annyi mindenről szeretnék írni, hogy hirtelen azt sem tudom, hol kezdjem el. Eddig is sok dolgot meg tudtunk már vásárolni, de mostanra tovább bővült a kínálat. Arról beszéltünk már, hogy milyen alapvető eszközökre van annak szüksége, aki japán kalligráfiára adja a fejét. A legegyszerűbb megoldás, ha egy teljes kalligráfia szettel indulunk, mert abban minden megtalálható. Van benne: két ecset (egy gyakorló méretű és egy vékonyabb, mondjuk aláírásokhoz); „ecsethordozó szőnyeg” (amibe beletekerhetjük ecseteinket, így azok nem sérülnek); papíralátét, külön fólia, amelyben a mintáinkat, elkészített kalligráfiáinkat hordozhatjuk; folyékony tus; tusrúd; (műanyag) dörzskő; vízszállításra és ecsettámasztékként is használható kis műanyag flakon; papírnehezék, stb. Szóval minden. Persze ezeket a dolgokat külön-külön is megvehettük eddig is. Most pedig az ecset hordozására alkalmas „szőnyegből” már kék és piros színűt is találunk, ahogy a papíralátétből is akad többféle színben. A normál gyakorláshoz alkalmas ecsetek mellett ismét igazán komoly méretű ecsetek is érkeztek. De mielőtt folytatnánk körültekintésünk íme egy kép mindezekről. (Balról jobbra, fentről lefelé haladva ezeket láthatjuk: kalligráfia készlet, ecset hordozására alkalmas új szőnyegek, papíralátétek, nagy méretű ecsetek, tusrúd csipesz)
A képen láthatjuk az úgynevezett tusrúd csipeszt is. Ez egy teljesen új termék most, és arra való, hogy amikor a tusrudunk már igencsak elkopott, egy kicsi darabka maradt belőle csupán, akkor is tovább tudjuk dörzsölni. (A használatára egy következő cikkben még kitérek.)
Apropó dörzsölés. Érkezett teljesen új termékként eredeti dörzskő is. Az eddigi műanyag variáció mellett most már ez is elérhető, ami azért olyan értékes, mert az élettartama lényegesen hosszabb, és igen finom szemcsézettsége miatt finom tust tudunk készíteni segítségével.
Szintén teljesen új termék a színes tus, közte is a narancssárga, amely azért olyan érdekes, mert a tanításhoz elengedhetetlenül szükséges. A mesterek ugyanis ezzel a tussal tudják jól jelezni a tanítványok hibáit, valamint elkészíteni a mintákat. Mind tusrúd, mind pedig folyadék formában mostantól mi is meg tudjuk vásárolni, sőt ecsettoll verzióban is elérhetővé vált.
Érkeztek még több színben víz szállítására és ecsettámasztékként használható kis műanyag „flakonkák” is, sőt olyan vízzel – vagy bármilyen más folyadékkal megtölthető – ecsetek is, amelyekkel nem csupán a vízzel gyakorlásra alkalmas papírra írhatunk, hanem színekkel megtöltve végtelenné válnak lehetőségeink. Ráadásul négy különböző méretben is elérhető az eszköz. (Azt, hogy hogyan is kell vagy érdemes használjuk a vises ecsettolakat, azt szintén egy következő cikkben mutatom majd be.)
Van egy kana íráshoz alkalmas folyékony tus is:
És újra fel lett töltve a szútra gyakorló papír (Szív szútra) készlet, amely egy új taggal is bővült, a füzet formájú gyakorlóval, amelyről szintén külön is írok még.
Egy nagy lélegzetvétellel most bemutattam az újdonságokat, de még ebben a hónapban azt is megnézzük, hogy melyik eszközt hogyan és mire használhatjuk. Mindenkit szeretettel várok vissza!
Megjelenve a nyomtatott médiában
A mai napon (2010. július 12. hétfőn) a Magyar Nemzet Kultúra rovatában megjelent A tus sok évezredes ereje címen Klementisz Réka írása Harada roshi kiállításáról, és a kiállítás kapcsán ültünk le beszélgetni és készített velem interjút. Az apropó aztán igen szélesre tárta a kaput, mert nem "csupán" kalligráfiáról, de a buddhizmusról, azon belül is a zenről, gyakorlásról, életről és sok másról is beszélgettünk. Nos ennek rövidített verziója aztán így néz ki a mai lapban:
Ez a cikk később már online is elérhetővé vált. A linkje: www.mno.hu/
Az előző híradásom óta más oldalak is átvették már az MTI cikket is, így megjelent a felsofokon.hu es a propeller.hu hírblokkjában is:
Nagy örömömre szolgál, hogy kezd a japán kalligráfia egy kis teret hódítani magának, és már az újságírók is felfigyeltek arra, hogy ez a csodálatos művészet micsoda hihetetlen mélységeket és magasságokat rejt magában. Remélem, hogy ez egy újabb lehetőség - és sok másik követi majd - arra, hogy megmutathassa magát a kalligráfia és a buddhizmus, hogy mindez minden szenvedő lény üdvére válhasson!
